Szabó Istvánnal, a Duna Aszfalt TVSE vezetőedzőjével beszélgettünk az elmúlt fél évről, s már előre is tekintettünk…

Hogyan értékeli az elmúlt időszakot, amelyet a Duna Aszfalt TVSE berkeiben töltött?

Először is szeretnék köszönetet mondani a vezetőségnek; Szíjj Lászlónak, Dr. Polyák Józsefnek és Nyilas Eleknek, azoknak az embereknek, akik rám gondoltak, mint vezetőedzőre és lehetővé tették azt, hogy ebben a klubban dolgozzak. Megtisztelő számomra.

Ez egy folyamatosan épülő klub, mind infrastrukturálisan, mind a csapat szempontjából. Tudtam, hogy mire vállalkozok, hiszen nagyon sokszor láttam ezt a csapatot, mielőtt idekerültem. Dávid fiam itt játszott, illetve a Kiskunfélegyházi HTK edzőjeként is megmérkőztünk a tiszakécskeiekkel.

Ez a gárda már a megyében is NB III-as erősségű volt. Nyilas Elek és a klub dolgozói nagyon jó munkát végeztek.

Az NB III. Közép csoportja számunkra ismeretlen volt, de kollégáimmal mindent megtettünk azért, hogy az eredményes megyei szereplés után, továbbra is jó futballt lássanak a kécskei szurkolók.

Nemrég készítettem el az őszi beszámolómat, nagyon érdekes adatokat tartalmaz. Figyelemre méltó, hogy negyven gólt rúgtunk. Ez is mutatja azt, amit már a bajnokság előtt ígértem, illetve egyeztettem a szakmai vezetővel; a közönségszórakoztató játék a célunk. Nyilván ez nem sikerülhet mindig. Továbbra is szeretnénk ezen az úton maradni, ha tehetjük végig támadólag fellépni az ellenfelekkel szemben. Azt viszont látni kell, hogy komoly szakemberek vannak az ellenfelek kispadján is, valamint az élmezőny csapataiban több élvonalat megjárt labdarúgó is szerepel. Ennek tükrében érthető, hogy nem érvényesülhet mindig a pályán a mi akaratunk. Mások is győzni akarnak.

Összességében nagyon pozitív a kép, jól sikerültek az igazolásaink, s megmaradt a jó csapatszellem. Az egység, a mentális erőnk átlendített bennünket a nehezebb időszakokon. Sikeres őszt zártunk.

Hogyan élte meg ezt az őszt a kispadon? Volt olyan meccs, amikor kórusban énekelték a hármas sípszó után a nevét, s volt olyan pl. a Mórahalom ellen, amikor kellemetlen megjegyzések érték az oldalvonalnál?

 A település labdarúgó csapatainak nívós múltja van, s a Duna Aszfalt TVSE is egy nagyon komoly klub.  Meg kell mondjam hogy, nehezen viseltem azt, amikor újonc csapatommal második helyen álltunk és nem várt kritikák értek. Ebben az időszakban nagy támasz volt számomra a tulajdonos és a szakmai igazgató segítsége. A Mórahalom elleni gyengébb játékunk döntetlent hozott, s néhányan talán türelmetlenebbek voltak a lelátón a kelleténél, de itt rögtön hozzá is teszem az örök bölcsességet: a szurkolónak mindig igaza van.

Erről most eszembe jutott, hogy amikor a stábbal részt vettünk az angliai szakmai úton és megtekintettük a Nottingham Forest Cardiff City elleni meccsét és a vendéglátók sima vereséget szenvedtek, a meccs után mégis tömött sorok álltak a hazaiak szurkolói boltjában.

Nem sikerülhet mindig úgy minden, ahogy eltervezzük. Mi maximálisan ki szeretnénk szolgálni a kécskei drukkereket, mert ha valakik, ők feltétlenül megérdemlik.

Az élmezőny összes csapatának volt gyengébb időszaka, nem várt pontvesztések gyengébbnek vélt ellenfelek ellen. Ilyenkor van a legnagyobb szükség a szurkolókra, hiszen a nehéz helyzetben van szükségünk a fokozott biztatásra.

Azt ki kell emelnem, hogy nagyon sok helyen dolgoztam, de ilyen odaadó, hozzáértő közönséggel még nem találkoztam. Ők nagyon sokat áldoznak a csapatért, a zord, télies napokon is a legtávolabbi helyekre elkísértek minket, s rendre többen vannak a lelátón, mint a hazaiak.

Ez egy nagyon igényes közönség, ami abból is ered, hogy a szurkolók nagy része még látta itt játszani azt az NB I-NB II-es csapatot, ami rendkívüli minőséget képviselt. Ők az én korosztályom, Balla Misitől Csekéig kiváló játékosok alkották. A mi csapatunk még nincs ezen a szinten, de nagyon szeretnénk oda jutni, azért dolgozunk. Ebben sokat segít Maczkó Gábor is, aki szintén az említett gárda tagja volt. Vele is szoktunk beszélgetni erről a helyzetről, sokszor hasonlítgatják a mostani csapatot ahhoz az együtteshez.

Tudomásul kell venni azt, hogy ez egy másik csapat, talán más is az erőssége. Azt szeretnénk, ha egyszer ránk is úgy emlékeznének vissza, hogy sokat tettünk a tiszakécskei labdarúgásért.

Mennyire volt elégedett a játékosok teljesítményével az elmúlt hónapokban?

 A klub szakmai vezetése értékeli a játékosok teljesítményét, s a célok meghatározzák a jövőt. Összességében elégedett vagyok a kerettel. Akik nem lehetnek mind elégedettek, azok a játékosok. Hiszen közöttük nem mindenki kapott sok játéklehetőséget. Információim szerint egy-két játékos eligazolhat emiatt. Ez teljesen érthető. Alapjában véve az összes játékossal elégedett voltam az edzésmunka és a hozzáállás alapján. Ez egy munkahely, itt vagyunk nap-mint nap és nemcsak egy-két órahosszára. Ami esetleg hiányérzetem lehet egy két játékossal kapcsolatban, az technikai és taktikai szint. Mentálisan, fizikailag mindenki rendben van. Állandóan mérjük őket, felméréseket végzünk, az elő sem fordulhatott, hogy valaki nem hozza magát.

A keretet nem szeretnénk mélyégében megbontani, mert a legnagyobb erősségünk a csapategység, a mentalitás. Két-három játékos jöhet a távozók helyére.

Az utolsó bajnoki után még három hétig edzésben maradt a csapat, mivel telt ez az időszak?

 Két részre bontanám ezt: Nyilas Elekkel, szakmai igazgatónkkal és sportigazgatónkkal, Kislőrincz Györggyel rengeteg háttérmunkát elvégeztünk; innováció, fejlesztések, szervezés. Elek mellett György is nagy erőssége a klubnak, csak úgy, mint Virágh Ferenc, Nagy Zsolt és Maczkó Gábor, akik segítik a munkámat. Kialakítottuk a felkészülés menetrendjét, meghatároztuk a játékosok egyéni programját, a szükséges méréseket. A stábbal az első héten a már említett szakmai úton vettünk részt Angliában, aminek nagyon örültem, mert folyamatosan képezniük kell magukat a magyar edzőknek, ha előre szeretnénk lépni. Köszönjük a klub vezetésének, hogy hozzájárultak az utazásunkhoz.

A másik rész a játékosok megfelelő edzése, az ilyenkor szokásos levezetés volt. Ilyenkor bár már csökken a tréningek száma, az intenzitás még marad. Oda kell figyelni, hogy az izmaik, a koordinációjuk ne romoljon le, hiszen januárban folytatódik a munka. Emellett mindenkivel egyéni beszélgetésekre is sort kerítettünk. Nagy öröm, hogy a csapatban mindenki nagyon jól érzi magát, elégedetlenség csupán a már említett játéklehetőség hiány miatt lehet pár embernél. A fiúk nagyon szeretnek Tiszakécskén lenni, amihez hozzájárul az is, hogy a kiszolgáló személyzet is mindent maximálisan megtesz értük. Gondolok itt pl. a Pálinkás családra, akik sokban segítik a mi munkánkat. Megjegyezném azt is, hogy Marika nagyon finom palacsintákat süt.

Az utolsó edzésen a játékosok és a szakmai stáb egymás ellen játszik, de a végeredményt csak akkor mondom el, ha számunkra az pozitív.

Milyen tavaszt vár Szabó István?

Az itt folyó munka mellett, figyeljük az ellenfelek átigazolási politikáját.  Nem rég meghallgattam az egyik közvetlen riválisunk edzőjének nyilatkozatát, s egy kicsit bántott is, remélem, hogy a pályán tudunk revánsot venni. Azt mondta, hogy Kécskén minden rendben, de pénzzel nem lehet mindent elérni.

Nagyon kiegyensúlyozott tavaszra számítok, de azt látni kell, hogy a Pécs, a Dunaújváros és a Szeged elleni rangadókon idegenben fogunk játszani. Természetesen a felkészülésünket úgy építjük fel, hogy ezekre készen álljunk.

Nagyon fontos, hogy továbbra is kevés sérülttel vigyük végig a szezont. Büszkeséggel tölt el, hogy a szakmai stáb olyan munkát végez, hogy az ősszel is csak egy izomsérültünk volt. Legyen egészséges a keret, s az eltervezett munkát, amely január 16-án kezdődik, maximálisan tudjuk megvalósítani. Ha ezt sikeresen elvégezzük, akkor bátran elébe nézhetünk a tavasznak. Tisztelem az összes ellenfelet. Az élmezőnyben a csapatok között kicsi a különbség játékerőben. Nüanszok fognak dönteni a végén. Ezért is mondtam, hogy a sérülések hatással lesznek a csapatokra.

Nem szeretnék mérkőzést veszíteni a tavasszal. Nem tudom, hogy ez sikerül-e, de minden meccsre úgy megyünk fel, hogy nyerni szeretnénk. Ebből egy nagyon szép és eredményes tavasz is összejöhet.

Hogyan telik Szabó István számára az év végi időszak?

 Szeretnék pihenni, feltöltődni, minél többet együtt lenni a családdal. Nagy munkán vagyunk túl a nyár óta. Ez egy komoly egyesület és komoly munkát végzünk, hogy még jobb legyen. Elég, ha csak annyit megemlítek, hogy Virágh Ferenccel nyár óta nem volt szabad hétvégénk, hiszen hétfőtől-szombatig edzések és mérkőzés váltotta egymást, vasárnap pedig mindig ellenfél nézőbe utaztunk. Feri ment pl. Pécsre, én pedig Pestre. Fizikálisan és mentálisan is igénybe vett minket az ősz. Természetesen a pihenés mellett is foglalkozom a futballal, megpróbálunk olyan új dolgokat behozni az edzésmunkánkba, amivel meglephetjük az ellenfelet.

Végezetül szeretnék boldog karácsonyt és boldog újévet kívánni nagyon lelkes és kitartó közönségünknek, a szakosztályban dolgozó összes embernek, illetve mindenkinek, aki szimpatizál velünk!

forrás: Kécskei Krónika