Telek András korábbi 24-szeres magyar válogatott labdarúgó, a Ferencvárosi TC Bajnokok Ligája csoportkörét megjárt legendája, a magyar női labdarúgó válogatott korábbi szövetségi edzője, nem mellesleg a Duna Aszfalt TVSE szakmai igazgatójának, Nyilas Eleknek egykori klubtársa nyilatkozott a Kécskei Krónikának.

– Mivel foglalkozik manapság Telek András?

– Jelenleg biztosítási alkuszként dolgozom egy magyarországi cégnél. Négy gyermek boldog édesapja vagyok. A legkisebb gyermekem is már négy és fél éves, így már őt is kivihetem a pályára, első körben a XIV. kerületi Kelen SC-be. Azt tervezem, hogy a nyáron edzőként visszatérek a Ferencváros utánpótlásába.

– Hány szezonon keresztül játszottál együtt Nyilas Elekkel?

– Elek Vácról érkezett a Ferencvároshoz 1995-ben, én 1997-ben igazoltam el Kassára. Ha jól emlékszem két szezonon keresztül futballoztunk együtt.

– Milyen játékos volt ő?

– Nagyon higgadt. Sem edzésen, sem meccsen nem tudott tizenegyest hibázni. Nem volt az a kapkodós típus, nagyon jó beadásai és szabadrúgásai voltak. Egy kiváló jobb oldali középpályásként ismertem meg. Sajnálom, hogy nem jött már korábban a Fradiba, mindenestre szép időszak volt, amikor együtt játszottunk.

– Követed edzői karrierjét?

– Akkor láttam a munkáját, amikor Soroksáron mérkőzött csapatával a Gyula edzőjeként.  A kispadon ugyanolyan higgadtnak tűnt, mint a pályán. Jól rakja össze a csapatot, jól meccsel. Véleményem szerint jó edző.

– Milyennek láttad Tiszakécskét és a Sportcentrumot?

– Nagyon tiszta, gondozott település. A Sportcentrumra még csak futólag tekinthettem rá, de azt láttam, hogy akár egy NB II-es csapatot is ki tudna szolgálni. Reméljük, hogy a tiszakécskei foci feljebb fog jutni.

– Úgy gondolod, hogy ez a küldetés sikerülhet Nyilas Elekkel?

– Mindenképpen. Edzőként a tudás megvan benne, már csak jó játékosok kellenek hozzá.

forrás: Kécskei Krónika