Myke Bouard Ramos (32) Bódihoz, Vargához és Lucashoz hasonlóan a Kazincbarcika SC csapatától igazolt Tiszakécskére.
Hol futballoztál eddig pályafutásod során?
Gyerekkoromban Brazíliában kezdtem el futballozni Curitiba városában, a helyi Paraná Clube csapatában. 20 éves voltam, amikor Magyarországra költöztem. Először az NB III-ban a Salgótarjánban futballoztam, majd Kisvárdán. Ezután jött egy nagyon hosszú, nyolc éves időszak az MTK csapatában. Kölcsönben egy évet játszottam a Haladásban, majd az Emírségekben az Al-Ittihad Kalba játékosaként. Egy sérülés után visszatértem az MTK-hoz, ahonnan a Nyíregyházára kerültem, onnan pedig a Kazincbarcika gárdájához. Így az elmúlt két évben két feljutásnak örülhettem; a Nyíregyházával bajnoki címet nyertünk, a Barcikával másodikként jutottunk fel az NB I-be.
Hogyan jött számodra a tiszakécskei lehetőség?
Örömmel csatlakoztam a tiszakécskei csapathoz. Boldog vagyok, hogy követhettem barátaimat Varga Józsit, Bódi Ádámot és Lucast Tiszakécskére.
Milyen benyomásokat szereztél nálunk ez alatt a rövid idő alatt?
Az első benyomásaim nagyon pozitívok. Igaz, ma érkeztem, még nem sok mindent láttam. Az említett trió mellett, már futballoztam együtt korábban Balázs Benjáminnal az MTK-ban és Pataki Bencével a Nyíregyházában. A többiekkel még csak ellenfélként találkoztam a pályán.
Milyen célokért futballozhatsz a tiszakécskei csapattal?
Tudom, hogy egyelőre a cél az a biztos bennmaradás, de napról-napra haladunk előre és meglátjuk, hogy módosíthatjuk-e magasabb szintre a célokat.
Lépésről-lépésre kell haladni. Ennek a csapatnak még össze kell érnie, és ahogy egyre jobbak leszünk, úgy nő majd a szurkolók bizalma is.
Mit jelent számodra a labdarúgás?
Ha röviden akarom megfogalmazni, akkor a foci a mindenem. Brazíliában, amit először kapunk kisgyermekként ajándékba, az egy labda. De, ha nincs labda, akkor bármi mással beérjük, legyen az akár egy összegömbölyített zokni vagy bármilyen más tárgy.
Tiszakécskén laksz majd vagy ingázni fogsz?
Itt fogok lakni Tiszakécskén. Nekem ez nagyon fontos, hiszen a közösség tagjaként még többre lehetek képes. Nem szeretnék ingázni.
TLC