Tímár Ádámmal a Tiszakécskei LC első csapatának erőnléti edzőjével beszélgettünk a klubnál végzett munkájáról, tapasztalatairól és a közös célokról.
Milyen tapasztalatokat szereztél eddig a Tiszakécskei LC berkeiben?
Július végén érkeztem a tiszakécskei klubhoz. Új volt számomra ez a szituáció, nemcsak a közeg, hiszen 16 évig tulajdonképpen egy vonalon a Ferencváros és a Soroksár kötelékében dolgoztam. Sportolóként kézilabdáztam. 2010-ben végeztem el a Testnevelési Egyetemet. Onnantól kezdve voltam a Ferencváros alkalmazásában.
Természetesen a váltás előtt informálódtam a tiszakécskei klubról, az itteni körülményekről. Mondhatom, hogy nem csalódtam, azóta is pozitívak a benyomásaim. Az elmúlt hónapok alátámasztják, hogy jól döntöttem.
A játékosok közül korábban már együtt dolgoztam Valencsik Dáviddal, Takács Zsomborral és Rostislav Prokoppal.

Milyen feladatai vannak az erőnléti edzőnek egy labdarúgó klubnál?
Az én feladatom a csapatot olyan fizikális állapotba hozni, hogy a szezont végig bírják versenyezni jó erőben. Hozzám tartoznak az edzések és a mérkőzések előtti bemelegítő blokkok, az erősítő rész, a konditermi munka, az egyéni fejlesztések és a GPS alapú mérések. Utóbbinál az eredmények elemzése és az edzők számára ezek kiértékelése.
Mennyire lehet erőnlétileg fejleszteni a TLC játékoskeretét? Hogyan dolgoznak iránymutatásod alapján labdarúgóink?
Mindig lehet egy csapatot fejleszteni. Ezúttal egy speciális helyzete volt a felkészülésnek, hogy újoncként két héttel rövidebb felkészülési ideje volt a feljutó csapatoknak az NB II-es szezon előtt. Én később érkeztem meg a klubhoz, de úgy gondolom, hogy folyamatosan lépegettünk előre hétről-hétre, hónapról-hónapra. A csapat annak ellenére, hogy idősebb átlagéletkorú nagyon jól reagál a munkára, nagyon jó velük dolgozni. A játékosok elfogadták azokat a dolgokat, amiket én képviselek, ideálisan tudunk együtt dolgozni.
Az eddigi bajnokik és a kupa meccsek alapján nem láttam olyan jeleket, hogy fizikális gondjaink lennének. Sőt, ha azt nézzük, hogy mennyi pontot szereztünk az utolsó öt-hat percben, akkor ezek a tények is alátámasztják ezt.

Feltűnő, hogy az elmúlt évekhez képest nagyon kevés a keretünkben a sérült labdarúgó. Ez a tény is az erőnléti edző jó munkáját dicséri?
Több összetevője van ennek, de az tény, hogy a terhelés minden egyes napra úgy van optimalizálva, hogy le tudjuk redukálni ezeket a sérüléseket. A bajnokság ezen szakaszára egyébként ilyenkorra már több sérülés elő szokott fordulni egy adott játékoskeretben. Nálunk pedig jelenleg ,,csak” Gyenes Ádám és Terbe Botond sérültek. Én azonban ilyet soha nem mondanék, hogy nekem köszönhető, hogy kevés a sérült, az nem az én stílusom. Inkább azt mondanám, hogy az edzői stábbal konstruktívan tudunk együtt dolgozni kiváló körülmények között, kellő hangsúlyt fektetve a regenerációra. Az is sokat számít, hogy sok hellyel ellentétben itt van szauna, krioszauna-hidegterápia, masszázs. Mindenre oda tudunk figyelni, hogy a játékosok optimális állapotban legyenek.

Milyen célokért harcolhat klubunk ebben a bajnoki szezonban véleményed szerint?
Olyan edzői stáb dolgozik itt most együtt, amelynél a középszer az nem elfogadható. Nagyon motiváltak vagyunk. Ráadásul olyan rutinos, akár korábbi válogatott labdarúgók is érkeztek a kerethez, akik mentalitásukkal, tapasztalatukkal a hátuk mögött ezt a közeget is próbálják magasabb polcra helyezni. Úgy gondolom, hogy ez a szemlélet az egész klubban pozitív változást hozhat.
Most először az a legfontosabb, hogy legyen egy nyugodt szezonunk. Ne az legyen, hogy számolgatni kell, meg remegni a bennmaradásért. Az a cél, hogy minél előrébb végezzünk.
TLC
