63 gól tiszakécskei mezben klubunk első csapatában. A sor folytatódhat! A közönségkedvenc visszatért.

Milyen érzés újra kécskei szerelésben edzeni? Mit jelent számodra ez a klub?

Megtisztelő számomra. Ha egy ilyen komoly célokkal rendelkező klubnál, mint a Tiszakécskei LC rád gondolnak és szeretnének leigazolni, az hatalmas megtiszteltetés.

Melyik csapatoknál játszottál mióta eligazoltál Tiszakécskéről?

Először Szegedre vezetett utam, ahol nem sikerült elérni a kitűzött célokat, majd meg is szűnt a klub. Utána egy kicsit lemondva a profi futballról elkezdtem dolgozni és mellette megyei első osztályban rúgtam a bőrt Tiszaföldváron egy évet. Ezt követően jött nyáron a Tiszafüred ajánlata.

NB III-as bajnoki címet már nyertél Tiszakécskén a Közép csoportban, a Keleti csoportban is megcélozhatod ezt. Összejöhet a csapattal a bajnoki cím és mellette neked a gólkirályi titulus?

A gólkirályi cím az egy egyéni cím, de én csapatban gondolkodom. A bajnoki cím megnyerése a legfontosabb. Természetesen örülnék, ha én lehetnék a legjobb góllövő Keleten, de ha nem nyerjük meg a bajnokságot, akkor az egész semmit nem ér.

Milyen érzés volt ősszel az ellenfél játékosaként Tiszakécskén pályára lépni? Egyáltalán újra belépni a Sportcentrum megszokott közegébe?

Nagyon vártam. Találkozhattam végre mindenkivel, akikkel annyi örömöt éltünk meg anno. Ellenfélként meg szerettem volna egy kis borsot törni az orruk alá, mondjuk egy góllal vagy egy jó játékkal, de sajnos azon a meccsen is látszott, hogy nincs egy szinten a két csapat, így sajnos egyik sem jött össze.

Milyen gondolatok futottak át benned az említett meccs végén, amikor újra felzúgott a ,,Kalmár Feri-Kalmár Feri” szurkolói rigmus?

A szurkolók szeretete végig töretlen volt a távozásom után is. Többen megkerestek, írtak, hogy mikor jövök vissza, ha megláttak egy edzőmeccsen, amire én is kilátogattam, akkor úgy bántak velem, mintha még mindig kécskei labdarúgó lennék. A rigmus hallatán egy kicsit elérzékenyültem, mert eszembe jutottak a szép esztendők, és bár a meccset elveszítettük, szerintem én voltam egyetlen füredi, aki mosolyogva hagyta el a pályát.

Teher számodra a személyedet és játékodat övező várakozás vagy inkább feldob, hogy ennyire szeretnek Tiszakécskén?

Egy picit ez is, egy picit az is. Egy kicsit teherként élem meg, mert a csatárt a gólok minősítik. Szeretnék ugyan olyan eredményes lenni, mint ősszel, de ez nem ilyen egyszerű. Új csapat, más elképzelések. Be kell illeszkednem, rengeteget kell dolgoznom és remélem, hogy a srácokkal sikeresek leszünk együtt. Szerintem, hogy miért dob fel, azt nem kell ragozni. A körülmények, az emberek, a szurkolók, a csapat, minden alkalmas arra, hogy egy jó tavaszi szezonnal elérjük a céljainkat.

Mit gondolsz, minek köszönheted azt, hogy ennyire vártak vissza a szurkolók?

Az őszi teljesítményem miatt főként, illetve amit említettem, hogy mint ember, és mint labdarúgó beloptam magam a szívükbe.

szöveg és fotók: TLC